Alfredo Acton
Alfredo Acton | |
Született | 1867. szeptember 12. Castellammare di Stabia |
Meghalt | 1934. március 26. (75 évesen) Nápoly |
Állampolgársága | olasz |
Nemzetisége | olasz |
Fegyvernem | Olasz Királyi Haditengerészet |
Rendfokozata | admirális |
Csatái | olasz–török háború |
Kitüntetései | (a teljesség igénye nélkül) francia Becsületrend |
Házastársa | Livia Teresa dei Giudice Caracciolo, Principessa di Leporano (1907. október 23. – )[1] |
Gyermekei |
|
Szülei | Ninfa Ramirez Ferdinando Acton |
Civilben | politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfredo Acton témájú médiaállományokat. |
Alfredo Acton (Castellammare di Stabia, Campania, 1867. szeptember 12. - Nápoly, 1934. március 26.) olasz tengerész, admirális. Többször az Olasz Királyi Haditengerészet főparancsnoka és vezérkari főnöke. 1927-től az olasz parlament szenátora.
Élete
[szerkesztés]Alfredo Acton tengernagy 1867. szeptember 12-én született a campaniai Castellammare di Stabia városában, nemesi családban. Apja, Ferdinando olasz miniszter és szenátor volt. Ifjúkorában a nápolyi tengerészeti iskolában tanult és csatlakozott hazája haditengerészetéhez. Részt vett az 1885-ös afrikai hadjáratban, a bokszerlázadás elleni hadjáratban, az 1911-es olasz-török háborúban. Az első világháborúban mint tengernagyként harcolt. 1917. május 15-én, az Otrantói-szorosban vívott tengeri ütközetben a számbelileg kisebb osztrák-magyar hadiflotta Horthy Miklós sorhajókapitány parancsnoksága alatt csúfos vereséget mért az admirális által vezetett olasz, francia és brit flottára.
A háború után többször is betöltötte a haditengerészet főparancsnoki és vezérkarfőnöki székét. 1927. december 18-ától az olasz parlamentben szenátor volt, egészen haláláig. 1934. február 10-étől államminiszterként dolgozott. Az admirális 1934. március 26-án hunyt el Nápolyban. Élete során több kitüntetést is kapott, többek közt a francia Becsületrendet és a Savoyai Lovagrend tagságát.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ p178.htm#i1779, 2020. augusztus 7.
- ↑ Alfredo Acton adatlapja az Olasz szenátus honlapján (olasz nyelven). [2012. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 30.)
Források
[szerkesztés]- Adatlapja az Olasz szenátus honlapján Archiválva 2012. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (olaszul) (hozzáférés: 2012. március 30.)